- Miért fontos a művészet megjelenése köztéren?
- Mert köztéren közvetlen és direkt módon hat, nem kiválasztott kulturális érdeklődésű a mű közönsége, sokféle emberhez szól ill. embert szólít meg anélkül, hogy a szemlélődő tudatos vagy nem műélvező az adott helyen és időben. Ezért a "látvány-megszólítás" tartalmilag és formailag látszólag nagyra nyitott lehetőségű, ugyanakkor nagyon is alkalmazkodni kell az adott befogadó hely jellegéhez, behatároló körülményeihez. (Érdekes lenne feltárni ezekben a "közcélú" művekben az ipar és képzőművészeti vonatkozások mibenlétét, értelmezését.)
- Van-e és ha igen mi a különbség az általános munkamódszeréhez képest, amikor egy egyetem környezetébe, vagy más köztérre tervez egy alkotást?
- Nekem egy beltéri egyetemi közösségi térben kellett gondolkodnom. Egyrészt főleg az itt élők gondolkodási tárgyára, milyenségére, a kutatói magatartás jellegére, folyamat-elemzésére, tiszta érthetőségére, világos, széleskörű, inspiráló, következtető felfogására, másrészt a helyszín betölthető és bejárható térbelisége, a napi fényviszonyok adottságai, lehetőségei között úgy, hogy egy arra nézőre ún. külsősre is legalább a kellemesség hangulati szintjén legyen hatása.
- Milyen tapasztalatokat szerzett az Art Universitas pályázat és munkájának elkészülése kapcsán amiket fontosnak tartana megosztani?
- A pályázat felkészülési, lebonyolítási szakaszaiban sokféle érdek össztüzében volt részem. Mindegyik érdekkel és igénnyel foglalkoznom kellett úgy, hogy a megvalósítás végeredménye a lehető legjobb legyen. A különféle változtatási akaratokat az azokat képviselő személyek gondolkodását, a maguk szakmai, kiírási, vállalási felelősségére hivatkozva lehetett, és volt muszáj befolyásolni, végső soron a meghatározói felelősségemre hivatkozva. A folyamat egészében a sértés és a sértettség sajnos velejárója az ilyen típusú vállalásoknak. A szakmai presztízs látszólagos védelme alatt az anyagi érdekeltségű hozzáállásnak, személyes irigységnek megélése, kezelése az ilyen természetű munkák velejárója. Többszereplős, nem csak magamtól függő egyszemélyű vállalkozás. A pályázati kiírást soha nem lehet előre egy még nem tudható nyertes alkotásra szabni, a kiválasztásig, ha van rá megfelelő pályázati anyag, hamar el lehet jutni. A nehezebb folytatásban kellene további, az addig még nem ismert megvalósítási kérdések miatt (hiányos és előre nem látható és láttatott épületszerkezeti, kialakítási adottságok, a műalkotás anyag és technológiai kialakítása, ellenőrzött kialakíthatósága) további minden érdekelt felmerülő problémáit összefogó közös döntési alkalmat megteremteni. Örülök, hogy ennek a pályázati szerkezetnek sikerül továbbélnie az alkotók és nézőik közös érdekében, leválaszthatónak tűnik az a gerjesztett vélekedés, mely szerint fölöslegesen és rosszra elköltött közösségi pénzekről lenne szó és hogy nem ettől drága a PPP beruházási rendszer.
- Mit tud művének fogadtatásáról, születtek rá reflexiók? Figyelemmel kíséri elkészülte óta munkájának sorsát?
- Az átadás átvételkor a zsűri elismerő fogadtatásán túl a szakmától, az egyetemi közösségtől értékelő visszajelzést nem kaptam, sajnos szakszerű fotó dokumentáció, (az esti, saját megvilágítású állapotról, - nem is használják - semmilyen nincs) összefoglaló kiadvány a többi megvalósult pályázattal együtt nem nyert bemutatást.
http://galeria.index.hu/belfold/2011/02/15/a_felsooktatasi_infrastruktura_fejlesztesi_projektekhez_kapcsolodo_kepzomuveszeti_palyazatok/12?openwith=1946684
- Mert köztéren közvetlen és direkt módon hat, nem kiválasztott kulturális érdeklődésű a mű közönsége, sokféle emberhez szól ill. embert szólít meg anélkül, hogy a szemlélődő tudatos vagy nem műélvező az adott helyen és időben. Ezért a "látvány-megszólítás" tartalmilag és formailag látszólag nagyra nyitott lehetőségű, ugyanakkor nagyon is alkalmazkodni kell az adott befogadó hely jellegéhez, behatároló körülményeihez. (Érdekes lenne feltárni ezekben a "közcélú" művekben az ipar és képzőművészeti vonatkozások mibenlétét, értelmezését.)
- Van-e és ha igen mi a különbség az általános munkamódszeréhez képest, amikor egy egyetem környezetébe, vagy más köztérre tervez egy alkotást?
- Nekem egy beltéri egyetemi közösségi térben kellett gondolkodnom. Egyrészt főleg az itt élők gondolkodási tárgyára, milyenségére, a kutatói magatartás jellegére, folyamat-elemzésére, tiszta érthetőségére, világos, széleskörű, inspiráló, következtető felfogására, másrészt a helyszín betölthető és bejárható térbelisége, a napi fényviszonyok adottságai, lehetőségei között úgy, hogy egy arra nézőre ún. külsősre is legalább a kellemesség hangulati szintjén legyen hatása.
- Milyen tapasztalatokat szerzett az Art Universitas pályázat és munkájának elkészülése kapcsán amiket fontosnak tartana megosztani?
- A pályázat felkészülési, lebonyolítási szakaszaiban sokféle érdek össztüzében volt részem. Mindegyik érdekkel és igénnyel foglalkoznom kellett úgy, hogy a megvalósítás végeredménye a lehető legjobb legyen. A különféle változtatási akaratokat az azokat képviselő személyek gondolkodását, a maguk szakmai, kiírási, vállalási felelősségére hivatkozva lehetett, és volt muszáj befolyásolni, végső soron a meghatározói felelősségemre hivatkozva. A folyamat egészében a sértés és a sértettség sajnos velejárója az ilyen típusú vállalásoknak. A szakmai presztízs látszólagos védelme alatt az anyagi érdekeltségű hozzáállásnak, személyes irigységnek megélése, kezelése az ilyen természetű munkák velejárója. Többszereplős, nem csak magamtól függő egyszemélyű vállalkozás. A pályázati kiírást soha nem lehet előre egy még nem tudható nyertes alkotásra szabni, a kiválasztásig, ha van rá megfelelő pályázati anyag, hamar el lehet jutni. A nehezebb folytatásban kellene további, az addig még nem ismert megvalósítási kérdések miatt (hiányos és előre nem látható és láttatott épületszerkezeti, kialakítási adottságok, a műalkotás anyag és technológiai kialakítása, ellenőrzött kialakíthatósága) további minden érdekelt felmerülő problémáit összefogó közös döntési alkalmat megteremteni. Örülök, hogy ennek a pályázati szerkezetnek sikerül továbbélnie az alkotók és nézőik közös érdekében, leválaszthatónak tűnik az a gerjesztett vélekedés, mely szerint fölöslegesen és rosszra elköltött közösségi pénzekről lenne szó és hogy nem ettől drága a PPP beruházási rendszer.
- Mit tud művének fogadtatásáról, születtek rá reflexiók? Figyelemmel kíséri elkészülte óta munkájának sorsát?
- Az átadás átvételkor a zsűri elismerő fogadtatásán túl a szakmától, az egyetemi közösségtől értékelő visszajelzést nem kaptam, sajnos szakszerű fotó dokumentáció, (az esti, saját megvilágítású állapotról, - nem is használják - semmilyen nincs) összefoglaló kiadvány a többi megvalósult pályázattal együtt nem nyert bemutatást.
http://galeria.index.hu/belfold/2011/02/15/a_felsooktatasi_infrastruktura_fejlesztesi_projektekhez_kapcsolodo_kepzomuveszeti_palyazatok/12?openwith=1946684
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése